|
A volt karmelita rendház és kolostor épülete ma a
Nemzeti Kulturális Örökség
Minisztériumának tulajdo- nában van. A katolikus karmelita
rendet II. József császár oszlatta fel. 1786-ba
döntött úgy a felvilágosult uralkodó, hogy az
épületet Buda város lakosságának
adományozza, és szórakozóhelyet
létesít benne.
A templomból színház lett, a
kolostor ebédlőjét pedig kaszinóvá
alakították. A császár parancsára Kempelen
Farkas, a híres sakkautomata tervezője, hamarosan
elkészítette a Várszínház tervrajzait. Abban
az időben szentségtörésnek számított
egy templom szent terét színházzá alakítani,
s ez jókora felháborodást okozott a budai polgárok
körében.
Éppen ezért az
átalakítási munkálatokat nagy
óvatossággal végezték, nehogy még több
olajat öntsenek a tűzre. A kriptákhoz például
nem nyúltak hozzá, egy kis terület
kivételével, ahová a süllyesztőt
helyezték. A kripták falába temetett szerzetesek
koporsóit is csak később bolygatták meg, amikor
bevezették a színházba a központi
fűtést.
A Rivalda étterem kialakítása természetesen nem
kavart ekkora port. A jámbor "fehér barátok",
ahogy a karmelitákat hívták, békében
alhatnak annak tudatában, hogy örök nyugvóhelyük
még mindig a köz szórakozását
szolgálja. Az épület azonban a magyar
színjátszás meghonosításában is
jelentős szerepet játszott. Kelemen László
első magyar társulata itt tartotta premierjét 1790
október 25-én. A következő fontos időpont
1870. május hetedike, amikor Beethoven adott itt koncertet.
Reméljük, hogy a Rivaldával sikerült
megőriznünk ezt a hagyományt, sikerült
felidéznünk a nagyszerű színházi múlt
emlékét, és ugyanakkor sikerült
bebizonyítanunk, hogy az igazi régimódi
vendéglátás nem más, mint egy egész napos,
jól szervezett színházi előadás!
|
|
